A hőszivattyú vajon bármelyik házban alkalmazható, kondenzációs kazánnal fűtsünk inkább. Klímával kiválthatjuk jelenlegi fűtésünket? Radiátor vagy Padlófűtés ajánlott? Kell a hővisszanyerős szellőztetés vagy sem. Nos ez mindig adott ház vagy lakás függvénye. Ahány ház annyi szokás, vagyis fűtésigény.
Termékek, technológiák, kalkulációk során hasznos ha a különböző háztípusok tekintetében mutatjuk be. Négy háztípust fogunk megvizsgálni elsősorban szigetelés, hőigény szempontjából, fűtési rendszerre kiélezve:
-
- Passzívház, amit ha röviden kell definiálni, egy nagyon jól szigetelt, légtömör ház, nagyon alacsony fűtési igénnyel. Bővebben itt írtunk a passzív házakról
-
- Korszerű új ház ami szintén egy jól szigetelt, azonban nem éri el a passzív ház szigetelését, és jellemzően kevésbé légtömör ház, relatív alacsony fűtési igénnyel
-
- 2000’s és 2010’s évek elején felújított vagy épített ház ami mostanra már korszerűtlennek tekinthető szigeteléssel bír, jellemzően nem légtömör, fűtési igénye relatív magas lehet.
-
- Kádárkocka ami Magyarországon megkerülhetetlen, több mint 800 ezer ilyen ház található, mostanra teljesen korszerűtlen, nagyon magas fűtési igénnyel.
Alapterület
Hogy összehasonlítható legyen a négy mintaház ezért közel azonos nettó alapterületet veszünk figyelembe, ami kb 100 m2 mind a négy esetben.
Szigetelés:
Szigetelés tekintetében, 3 részt különíthetünk el: Homlokzati szigetelés, tető szigetelés, és padló szigetelés.
Míg a passzívház akár 35cm homlokzati szigeteléssel bírhat, addig a korszerűnek tekinthető ház jellemzően max 15cm-rel épülnek. 2000’s ház kb 5-10cm, míg a kádárkocka nem is ismeri a homlokzati szigetelés fogalmát.
Tetőszigetelésnél a passzívház ismét csak bajnok a maga akár 40-50cm szigetelésével, ennél jellemzően szerényebb az új ház esetében kb max 30cm, 2000’s ház kb 10-15cm-rel rendelkezik, kádárkockák pedig megint csak elhanyagolható szigeteléssel rendelkezik.
Aljzatszigetelés esetében nagy az eltérés, passzívház természetesen jelentősen szigetelve, új ház esetében egy 10-15cm lehet, 2000’s ház 5-10cm míg a kockánk, jellemzően elnyagolható szigeteléssel bír.
Nyílászárók:
Passzív ház esetében jellemzően 3 régetű speciálisan fal síkon kívülre beépített ablakokról beszélünk amik elhelyezés tekintetében jól megtervezettek maximlizálva a szoláris nyereséget.
Új ház esetében is 3 rétegű ablakokról beszélünk, azonban itt sokkal nagyobb az eltérés a beépítés tekintetében, mivel a technológia követelmények sokkal megengedőbbek. Nem feltétlenül van a maximális légtömörséget biztosított technológiával beépítve. A szoláris nyereség, kevésbé elsődleges szempont.
2000’s ház esetében általában 2 rétegű ablakok kerültek beszerelésre, akár a fal belső síkjára helyezve, ami emelte a hőhíd kockázatát, légtömörségi szempontokat általában figyelmen kívül hagyva.
Kádárkocka esetében pedig azt építettek be ami volt, szóval a nyílászárók esetében mostanra egy nagyon korszerűtlen technológiáról beszélük, jellemzően gerébtokos alblakokról. Légtömörségről nem is beszélhetünk, azonban nagyon jól átszellőzőtt a ház, már amennyiben ezt pozitívumnak tekinthetjük.
Légtömörség
Minél légtömörebb egy ház annál kevésbé engedi át a szerkezeten a levegőt, passzívház esetében ez nagyon magas érték addig a kádárkocka és a légtömörség nem is említhető egy lapon. Azonban minél légtömörebb egy ház annál nagyobb szüksége van a gépi szellőztetésre, mivel a falakon, tetőszerkezeten, nyílászáróknál ez nem történik meg.
Éves Fűtési igény és maximális teljesítmény
Itt két mutatót érdemes megvizsgálni: Teljes éves fűtési igény hőmennyisége illetve fűtési teljesítmény méretezése. Éves fűtési hőmennyiség kwh-ban kifejezve, Azaz hány kwh hőmennyiségre van szüksége a háznak 1 év alatt. Fűtési teljesítmény számításánál a mérnökök jellemzően azt számolják mekkora fűtési telejsítményre van szükségünk helyiségenként, ahhoz hogy a lakótérben 20C-t érjünk el a külső -15C mellett.
Induljunk a legsokkolóbb irányból:
Kádárkockánknál mindenhol szökik a meleg, ráadásul nagyon rossz a hőszigetelése a háznak. Energiabesorolását tekintve simán a legrosszabb kategóriába helyezhető, éves fűtési igény akár 50,000 kwh is lehet (kb 5500m3 gáz). A fűtési teljesítmény akár 20kW is lehet (ami annyit tesz hogy 20db 1000W-s radiátorra lenne szükség).
A 2000’s házunk ehhez képest nagyságrendekkel jobb, 14,000 kWh éves fűtési igény és 7kW teljesítménnyel.
Az új ház már csak kb 70 kWh/m2 éves fűtésigényű azaz 7000 kWh hőmennyiséggel megvagyunk és felületfűtéssel is mint például a padlófűtés is befűthető a leghidegebb napokon is, mivel 4 kW a teljesítmény igénye.
Passzívház azonban a nagyagyú mivel 1500 kWh éves hőmennyiség az igénye, és a leghidegebb napokon is túlméretezettnek tűnik a padlófűtés vagy mennyezet fűtés, mivel 2.8 kW körül van a teljesítmény igénye.
