A hőszivattyú egy olyan energiatakarékos fűtési és/vagy hűtési rendszer, amely a környezetben (levegőben, talajban vagy vízben) tárolt hőenergiát használja fel a beltéri hőmérséklet szabályozására.
A hőszivattyú megnevezés alatt jellemzően a levegő-víz, vagy víz-víz hőszivattyút értjük, azonban a egyre elterjettebb légkondi is a hőszivattyú kategóriába esik, csak az levegő-levegő elven üzemel.
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyú egy zárt rendszerben dolgozó hűtőközeget használ, amely hőt szállít az egyik helyről a másikra. A működés három fő lépése:
Hőnyerés: A hőszivattyú hőt von el a környezetből (pl. levegőből, vízből vagy talajból), még alacsony hőmérsékleten is.
Hőfokemelés: A rendszer kompresszora megnöveli a hűtőközeg nyomását, ezáltal annak hőmérséklete is emelkedik.
Hőleadás: A felmelegített hűtőközeg a beltérben adja le a hőt, például fűtőpanelek, padlófűtés vagy radiátorok segítségével.
A hőszivattyú alapelve szerint működik a hűtőszekrény is, ami a fűtéshez hasonlóan azonban pont fordított működéssel, „fűti” a helyiséget azonban a hűtőszekrény belsejében csökkenti a hőmérsékletet.
Hőszivattyú Típusai:
Levegő-víz hőszivattyú:
A levegőből nyeri a hőt, és azt vízkeringető rendszerbe továbbítja (pl padlőfűtés).
Levegő-levegő hőszivattyú:
A hőt a levegőből nyerik, és azt beltéri légbefúvókkal adják le. (pl a légkondik)
Geotermikus (földhő) hőszivattyú:
A talajból vagy talajvízből nyeri a hőt, ahol az év nagy részében állandó hőmérséklet uralkodik.
Rendkívül energiahatékony, de magasabb a telepítési költsége.
Víz-víz hőszivattyú:
Vízből, például talajvízből, kútból nyeri a hőt.
A hőszivattyú tehát modern, környezetbarát és hosszú távon gazdaságos megoldás a fűtés és hűtés terén, különösen, ha fenntartható energiaforrásokat használnak az üzemeltetéséhez.
